csütörtök, november 11, 2010

A tökéletes vacsora

Mintha mostanában elszálltam volna magamtól a sok "tökéletes" étellel. De nem, nem, tényleg nem! Sőt! Ez a vacsora csak 50 százalékban az én érdemem.  Ugyanis sikerült tökéletesre grilleznem a tonhalat. Kívül ropogós, belül lágy,  egyáltalán nem száraz. Ami nem nagy kihívás, csak bátorság kérdése. De mégis! Mert ettem én már puccos étteremben cipőtalpat tonhalsteak helyett. Pontosabban Í.F. Vagyis ő is visszaküldte, mert tényleg annyira, de annyira száraz volt... sajnos a második sem lett jobb. Abba meg már jobb nem belegondolni, hogy hogyan hálálhatta meg a szakács művének visszadobását :D
Szóval, a másik 50% Jamie Olivert illeti. "...és egyszerűen csak főz!" című könyvéből származik a recept: "Sült édeskömény koktélparadicsommal, olajbogyóval, fokhagymával és olívaolajjal". Én csak két dolgot tettem: lecseréltem a koktélparadicsomot pritaminpaprikára (mert utóbbi paleo) és a fekete olajbogyót zöld olívára (utóbbi volt otthon, előbbi nem:).
Hozzávalók:
  • 2 édesköménygumó
  • 2-4db (ízlés szerint) pritaminpaprika
  • 1 nagy marék kimagozott zöld olívabogyó (vagy az eredeti recept szerint: fekete olajbogyó)
  • 1 kis marék frissen lecsipkedett kakukkfűlevél
  • 2 gerezd meghámozott, finomra vágott fokhagyma

  • frissen őrölt fekete bors
  • extra szűz olívaolaj
  • 1dl száraz fehérbor
  • 2 diónyi vajzsír
  • fejenként egy-egy tonhalszelet (2-300g)
  • fejenként fél citrom
A sütőt előmelegítjük 220 fokra. Az édeskömény levélkéit levagdossuk és bedobjuk egy tepsbe/jénaiba. A köményt nyolcadoljuk és 10 percre forrásban lévő sós vízbe dobjuk. Ez idő alatt kimagozzuk és felszeleteljük a paprikát, majd a leszűrt édesköménnyel együtt a jénaiba tesszük. Jöhet rá az olíva, a felaprított fokhagyma, a kakukkfű, só, bors, és 2 kupaknyi olívaolaj (elhagyható). Finoman keverjük össze, hogy a fűszerek egyenletesen eloszoljanak, majd öntsük fel a borral és forgácsoljuk a tetejére a vajzsírt. Mehet is a sütőbe, a középső rácsra. 30 perc.
Ez idő alatt bőven meg lehet teríteni és elő lehet készíteni a tonhalat. Erre ugyanis bőven elég 10 perc.
Szóval bátorság! Mostanában mintha többször hangsúlyoznám, hogy a főzéshez bátorság kell, de tényleg így van. Ha valamit átgondolunk és bátran, határozottan belevágunk, sokkal több esély van rá, hogy sikerül. Vagy határozottan elrontjuk:D De akkor legalább tudjuk hogy hol, miért rontottuk el és több esély van rá, hogy legközelebb jobban csináljuk. Ha azonban eleve bizonytalankodunk, fell-le kapcsoljuk a lángot, nézegetjük a steaket, akkor sokkal több lehetőséget adunk magunknak elrontani, és később fogalmunk sem lesz, mi volt a baj: az, hogy túl forró volt? Vagy az, hogy lekapcsoltuk? Túl sokat forgattuk? Vagy túl keveset?
Nos, én még életemben nem grilleztem tonhalat. Egyet tudtam: akkor finom, ha kívül megpirult, belül viszont éppen csak átmelegedett, mondhatni nyers maradt és megőrizte vörös színét. Hát  vettem egy nagy levegőt és (kb. 8 perccel a köret elkészülte előtt) a legmagasabb hőfokon vajzsírt melegítettem egy teflonserpenyőben. Kikészítettem a stopperórát, és vártam. Öt perccel a köret elkészülte előtt beletettem a tonhalszeleteket és elindítottam a stopperórát. Pontosan 2 perc múlva lehúztam a serpenyőt a platniról, vártam pár másodpercet* és megfordítottam a tonhalszeleteket. A másik oldalukat is pontosan 2 percig grilleztem. Tálalás előtt épp csak annyit pihentettem a tányéron, amíg a sütőből elővarázsoltam a köretet. Tálaláskor mindenki magának sózta**, borsozta és friss citromlevet facsartunk a tetejére.
Jó étvágyat!

Utóirat és apró betű:
Az oldalankénti 2 perc grillezés sajnos nem szentírás (pedig de jó is lenne!). Mert minden tűzhely más, minden serpenyő más (kié vékonyabb, kié vastagabb), és a tonhalszeletek is különböző vastagságúra sikeredhetnek. Ha úgy érzed, a steaked már egy perc után ég, húzd félre, kukkants be alá, de ne a hőmérsékletet kapcsold le. Ha lassabban sütöd a húst, több  időbe telik, amíg megpirul, több ideje van átmelegedni belülről is, így a közepe is jobban átsül. És ez, a tonhal esetében sajnos egyenlő lesz a száraz cipőtalppal.

*TIPP: Ha húst/halat grillezel és leragadna, ne kezd el vakarászni. Húzd le a melegről, várj egy kicsit (kb. 19 másodperc-1perc között) és máris könnyen kiveheted/megfordíthatod.
**Ebben az esetben az utólagos sózás nagyon fontos, mert ha grillezés előtt sóznánk, a só elszívná a nedvességet a halból, és akkor hiába grilleztük profi módon, száraz lesz.

5 hozzászólás:

safrany írta...

Megkérdezhetem, hogy honnan szerzed be a tonhalat?

botao írta...

safrany,
Persze: METRO. ...néha akad a Tescoban is, talán, de ott még nem vettem. METRO-ban is csak egyszer :)

Nehéz kérdés ez, mert "tudatosvásárló" nem vesz tonhalat (kihalófélben), inkább lazacot (tenyészthető), de ténylegbecszó nem veszek gyakrabban, mint az itt a blogon látható :)
...na jó, konzervet. De amiatt is van lelkiismeret-furdalásom.

Eszter írta...

Köszi a választ Botao. Nekem is lelkifúróm van a konzerv miatt, de szoktam venni időnként. Annyira kipróbálnám egyszer a frisset is...szoktam látni horror áron a Matchban, de nem találtam elég bizalomgerjesztőnek az árához képest.

Eszter írta...

safrany=Eszter :) Attól függ, melyik g-fiókba vagyok bejelentkezve...

botao írta...

Eszter,
Nem akarok hülyeséget mondani, nem emlékszem, a METRO-ban mennyi szokott lenni. De tény, hogy ott a lazac is olcsóbb, mint pl. a piacon a halárusnál.
Ugyanakkor abból indulj ki, hogy mennyi kell belőle: nekem pl. 200-250 grammnál nem kell több. Egy férfinak esetleg 300g max... szóval az egy kilót nem kell megvenni, elég fél kiló is 2 főre szerintem :)

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...