kedd, június 29, 2010

Tejszínes spárgaleves

A múlt héten kedvenc zöldségesem figyelmeztetett, hamarosan itt a spárgaszezon vége. Németországban mindenképp. Innentől pedig ismét csak importált görög/spanyol/stb. spárgát lehet majd vásárolni, ami közel sem olyan friss és finom, mint a helyi termés, amit általában frissen, aznap reggel szednek.
A sok sült spárga és baconos spárga után itt volt az ideje egy új receptet kipróbálni búcsúzóul. És ha már a leves újjáéledéséről beszéltem, hát miért ne éppen levest?!
Hozzávalók:
  • 500g fehér spárga
  • 4-500g csirkemell
  • 1ek vajzsír
  • 1 fej mogyoróhagyma (vagy fél fej hagyma)
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2-3dl kókusztej
  • fél citrom leve és reszelt héja
  • szárított/morzsolt medvehagyma
  • frissen őrölt fekete bors
  • 1 csipetnyi szerecsendió
  • 2 szál újhagyma (a tálaláshoz)
Nézelődtem az interneten, kutattam spárgás receptek után. Végül a saját fejem után mentem inkább, de egy dolog feltűnt: nagyon sok receptet találtam medvehagymával. Eszembe jutott, hogy nemrég láttam friss medvehagymát valahol, és mivel még sosem ettem, most milyen jó lenne kipróbálni. De késő! A zöldségesem erre csak annyit mondott: jöjjön vissza jövőre. Bumm! Szóval, ez a recept friss medvehagymával lenne az igazi, szerintem, de most beértem a szárított, morzsolt verziójával. Már annyira beleéltem magam a spárgás-medvehagymás receptembe, hogy nem akartam elállni tőle semmiképp.
A spárgákat ez alkalommal jó alaposan megmostam, majd megpucoltam, leszálkáztam és levágtam a végeiket. Kivételesen semmit nem dobtam ki, a lepucolt héjat és a spárgavégeket egyeneses a levesesfazékba dobtam, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy jó bőven ellepje (minimum 1 liter), felforraltam majd 20 percig  főztem (nem forró, gyöngyöző vízben).
Ez idő alatt a csirkemellet felcsíkoztam, és kevés vajzsíron, kis adagokban (hogy ne eresszen levet) megpirítottam, majd sóztam, borsoztam és félretettem.
A mogyoróhagymát felaprítottam és megdinszteltem. A fokhagymát megpucoltam és felkarikáztam. A spárgákat kb. 3-4 centis darabokra vágtam, a fejeket külön válogattam. Leszűrtem a spárgalevet. A héjára és a végekre már nem lesz szükség, csak a lé a fontos, ez lesz az alaplevünk.
Először a fokhagymát adtam a hagymához, majd 1 perc dinsztelés után a húst. Felöntöttem az alaplével és beletettem a spárgaszeleteket (de a spárgák fejét még nem!!!). Sóztam, borsoztam és adtam hozzá medvehagymát is bőven (kb. összesen 3-4 teáskanállal). Hagytam 5 percet lassan főni, ekkor adtam hozzá a spárgák fejeit, a kókusztejet, pár csepp citromlevet (amit kézzel ki bírtam nyomni a citromból), a reszelt citromhéjat és egy csipetnyi, de tényleg csak egy csipetnyi szerecsendiót. Még 5 percig főztem, és már kész is volt! Tálaláskor friss újhagyma karikákkal szórtam meg.
Jó étvágyat!

4 hozzászólás:

Flóra írta...

Jajj úgy örülök, hogy rátaláltam a blogodra! Köszi köszi köszi!!! :)

Owyn írta...

Fú, ez nagyon fincsin hangzik. A mackóhagymát imádom, de tényleg csak nagyon kevés ideig lehet szedni, viszont rengeteg helyen nő vadon.

mazsu írta...

jajjistenkém! hát én teljesen meg vagyok hatva az oldaladtól - gratulálok és egyben nagyon köszönöm h létre hoztad! :o) én 1 hete kezdtem el a párommal áttérni, és bár tudom h nem kell halál komolyan venni, de azért elég éles kanyart vett az étkezésem. viszont nem találtam eddig túl részletes, főleg nem ilyen szép képekkel ellátott, kedvcsináló oldalt. bár nagyon lelkes vagyok, és alapvetően kielégít a paleos táplálkozás, azért hiányzik 1-2 íz, a tej meg nagyon!!! meg a csoki... de örömmel látom h azért így sem áll meg az élet - 1szóval új lendületet kaptam :o))

üdv

botao írta...

Köszönöm a lelkesedéseteket. Bár most épp (nem tervezett) nyáriszünet van, hamarosan folytatom :)

mazsu,
a tej 'hiányát' megszokod könnyen, hidd el. kávéba is kókusztej (de ha nincs, én már simán megiszom feketén:))) a csokit meg lehet "pótolni". én csináltam már párszor magam, majd ha nem lesz ekkora hőség, megint nekilátok és feltöltöm a receptet.

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...