Csicsókakrémleves

Most miért veszel ilyen sokat? Én ebből úgysem eszek! Egyedül fogod megenni! - háborgott Ínyencebbik Felem a piacon a fél kiló csicsóka láttán. Na, azt majd meglátjuk, gondoltam én... 

Tény, hogy a csicsókának nagyon jellegzetes íze van, valaki vagy szereti, vagy utálja. Éppen ezért, nagyon ügyesen, óvatosan, kreatívan kell ízesíteni, mert elég egy megfontolatlan fűszer és oda az ízharmónia. Nekem több kísérletem is zátonyra futott már. Most, egy hirtelen ötlettől vezérelve arra jutottam, megpróbálom a zellerkrémleves mintájára, hátha a kókusztej finomít az ízén.

(Paleo szempontból fontos tudni, hogy minden híreszteléssel ellentétben, a csicsókának semmi köze a krumplihoz, nem tartalmaz keményítőt (forrás: nutritiondata). Ezért sem értettem, miért zártuk ki oly sokáig a paleo alapanyagok köréből. Mindegy is. A lényeg, hogy végre lehet, hivatalosan is "rehabilitálva". Éljen a csicsóka!) 

Chilis-vaníliás spenót, grillezett menyhallal zöldfűszeres vajzsíron

Más tollával ékeskedem :) Herr Schuhbeck oldalán akadtam erre az érdekes receptre, amíg információk után kutattam az új, kedvenc olajomról. Ő maga nagy rajongója a vaníliának és a chilinek (én is egyre inkább:), és nagyon sokszor kombinálja a gyömbért és a fokhagymát is. Azt mondja, így együtt (fokhagyma és gyömbér) megsokszorozzák egymás jótékony hatását. Nagyon szeretem a spenótot, de párolva, vagy kókusztejjel képtelen lennék hetente enni belőle. Korábban csináltam spenótos-tejszínes-lazacos tésztát, de ezek az idők ugye elmúltak. Szóval, nagyon megörültem, hogy egy különleges, teljesen paleo spenót receptre bukkantam. Hát még amikor megláttam a friss spenótot a zöldségesnél!
A teljes menüt egy kicsit át kellett variálnom, mert volt benne néhány nem paleo összetevő, valamint nem kaptam filézett pisztrángot, bőrével. Egyben lett volna, de képtelen vagyok (még?) a hal szemébe nézni, és lefejezni.

Vajzsír/tisztított vaj/ghee

Mivel a legtöbb állati eredetű zsírnak elég jellegzetes íze van, ezért nehezebb velük sütni-főzni. Erre nagyon jó megoldás a vajzsír. Az elkészítése pedig szintén nagyon egyszerű.
Én beszereztem egy hőálló, átlátszó mérőedényt, olyan kancsó szerűt. Ebbe beleteszem a márkázott vajat (eddig csak 250 grammal próbáltam, de lehet a duplájával, vagy akár többel is) és beteszem a sütőbe. Bár azt olvastam, alacsony hőmérsékleten kell melegíteni, hát... ez nekem nem működött. Több óra alatt sem történt meg a nagy áttörés. Így taktikát váltottam: a vajat a hideg sütőbe teszem, a sütőt pedig 90-100 fokra kapcsolom (eddig csak alsó-felső sütéssel próbáltam, de legközelebb megkockáztatom a légkeveréses funkciót:). És várok. Várok. Várok.
A vaj lassan megolvad, majd elkezd szétválni 3 különböző rétegre: alul egy fehér, tejes valami ülepedik le, középen egy gyönyörű, aranysárga réteg keletkezik (na, ez kell nekünk!) felül pedig hab. Ez a melegítés során, ha kivárjuk, megkeméynedik, így könnyebb eltávolítani. Ezt a műveletet egy párszor megismételjük és ha már nem habzik tovább, kapcsoljuk ki a sütőt, távolítsuk el a tetejéről a maradék habot, hagyjuk kicsit leülepedni, majd óvatosan, esetleg biztos ami biztos egy finom szűrőn át (pl. gézlap) öntsük a vajzsírt egy tálba. De vigyázat, nehogy az alsó tejes réteg (melynek ekkor érezhetjük jellegzetes tej illatát) is belecsepegjen!
Hagyjátok kihűlni, és kész! Sok munka nincsen vele, csak ki kell tapasztalni, kinek/hogyan melegít a sütője. Nagyon praktikus, sok fejtöréstől megkíméli a paleo-szakácsokat  :D

Ui.: Sajnos fotót most nem tudok feltölteni erről, pedig tudom itt épp hasznos lenne. De amint lehetőségem lesz rá megteszem