Tejszínes spárgaleves

A múlt héten kedvenc zöldségesem figyelmeztetett, hamarosan itt a spárgaszezon vége. Németországban mindenképp. Innentől pedig ismét csak importált görög/spanyol/stb. spárgát lehet majd vásárolni, ami közel sem olyan friss és finom, mint a helyi termés, amit általában frissen, aznap reggel szednek.
A sok sült spárga és baconos spárga után itt volt az ideje egy új receptet kipróbálni búcsúzóul. És ha már a leves újjáéledéséről beszéltem, hát miért ne éppen levest?!

Hamburger

A "hamburger" elnevezés eredete vitatott. A sonkához ("ham") biztosan semmi köze. A legvalószínűbb, hogy a Hamburger Steak kifejezésből származik, melyet elsőként egy 1842-ből származó amerikai szakácskönyv használ, és nem takar mást, mint darálthús-pogácsából készült steaket. Ezt az ételt úgy is nevezték: steak, hamburgi módra. Ha a húst kenyérre fektették/zsemlébe tették, akkor azt "hamburger szendvicsnek" nevezték. Tehát a hamburger Hamburgból származik, a jelentése pedig a 'csupán' a húspogácsát takarja,  így aztán teljesen paleo ;) Viccesen megjegyezhetném, hogy ez eredeti hamburger, mert Hamburgban készült. De inkább felvetek egy kérdést:

Majonéz házilag

Igen, erre is rászántam magam végre! Hogy miért? Azt  megtudhatjátok a következő bejegyzésemből. Remélem ez sokaknak némi kárpótlás a hosszabb szünetért :)
Majonézt akkor is érdemes saját kezűleg készíteni, ha nem követjük a paleolit táplálkozás elveit. Január óta áll egy tubus a hűtőmben, lássuk, mi van benne! Nem sorolom fel minden összetevőjét, de ezek már első ránézésre is gyanúsak: növényi olaj (na de milyen???), cukor, módosított (???) kukoricakeményítő, aroma (szójával), savanyúság szabályozók (citromlé, tejsav),  tartósítószer (szorbinsav), sűrítő anyagok (guar gumi, xantán gumi). Biztos, hogy szükség van adalékanyagokra a tartósítás érdekében, és az ízhatás sem mindegy... de kell ez nekünk?! A szervezetünknek biztosan nem. És az igazi majonézhez csupán az alábbi összetevőkre van szükség:

A leves újjáéledése

Korábban csak akkor főztem levest, ha elfogyott a mélyhűtőből a húsleves alaplevünk, mondjuk úgy kéthavonta egyszer. De ez mától másképp lesz! A húsleves kapcsán is mindig elfogott az érzés, hogy most nagykanállal eszem az egészséget, hogy a leves jó, a leves finom, tápláló, könnyű! Végül mégsem próbálkoztam más levessel. De most addig gondolkodtam rajta, mit kezdjek a tokányból megmaradt gombával, míg leves nem lett belőle. Tárkonyos pulykaragu. Mától újra sok-sok leves!

Hozzávalók:

• 500g pulykamell
  
• 1 vékony szelet sonka
• 200g csiperke
  
• 1 nagyobb szál répa
  
• 1 közepes karalábé
• 1-2ek vajzsír (vagy más zsiradék)
  
• 1 fej friss fokhagyma (vagy ízlés szerint pár gerezd szárított)
  
• 1dl leves alaplé (én csülköt használtam, mert tévedésből ezt vettem elő a mélyhűtőből. De nagyon illett a leveshez, pláne a sonkaszeletkék miatt:)
  
• 2-4tk friss vagy morzsolt tárkony
  
• 1tk egész bors
• újhagyma (a tálaláshoz)
  

Tejszínes tokány, ami majdnem Svájc nemzeti eledele

A "Zürcher Geschnetzeltes" Svájc nemzeti eledele. De ez csak majdnem az :) Í.F. még a paleo időszak előtt saját ízlésére szabta (borjúhús helyett sertés, hagyma helyett friss újhagyma, vadfűszer-keverék) és imádtuk! Most paleosítottuk a receptet (tejszín helyett kókusztej), és be kell valljam, nekem elég bizarrul hangzott amikor a hozzávalókról beszéltünk. Már magam sem tudom miért, a hagyma-kókusztej kombináció sehogy sem akart összeállni a fejemben. De megadtam magam, kipróbáltam, és... újra IMÁDOM!

Az eperfagyi, eperfagyi...

Már-már megemlíteni is közhelyes, mégis muszáj ide beszúrnom, mert amíg készült a fagyi, végig ezt a dalt dúdolgattam :)

Ha otthon lennék, akkor mindenféle kísérlet helyett felkeresném a barátaim cukrászdáját Zalakaroson, ahol életem legfinomabb fagyijait ettem! De most tanulmányi kirándulás helyett az interneten keresgéltem recepteket. Na jó, nagyon sokat nem kellett, mert kedvenc főzőműsoromból tudom, hogy Johann Lafer, duplán Michelin csillagos mesterszakács különösen otthon van a desszertek világában, és előszeretettel készít fagylaltkülönlegességeket. Meglestem hát a weblapját, és találtam is többféle verziót. Az alaprecept kb. mindenhol megegyezik, egyszerű, átlátható, követhető. Íme a paleo változat!

Közérdekű közlemény: paleo fagylalt előkészületek!

Nagyon izgalmas és egyszerű fagyi recepteket találtam (egy többszörösen Michelin-csillagos szakácstól)! Még nem készítettem el, de az előkészületeket megkezdtem:  megtöltöttem az összes itthon fellelhető jégzacskót (kb. 8-10db) és betettem a mélyhűtőbe. Alig várom, hogy megfagyjanak, és végre nekiláthassak a fagylatkészítésnek!!! Remélem még ma sikerül és holnap már be is számolhatok nektek. Szóval, ha szeretnétek fagyit, de hozzám hasonlóan nektek sincsen gépetek, készítsétek ti is a jeget szorgalmasan! :)

Egzotikus rakott karfiol

Nem kell nagy hókuszpókuszra gondolni. Néha egy parányi összetevő is elég ahhoz, hogy az ételt különlegesebbé varázsoljuk. Ez esetben a római kömény a titok nyitja. Ez a fűszer hazánkban nem túl elterjedt, én németországi életem előtt, bevallom, nem is hallottam róla. Most viszont sokkal jobban szeretem, mint a köményt. Utóbbi sosem tartozott a kedvenc fűszereim közé, mindig csak nagyon keveset, nagyon óvatosan használtam, mert az aromája 'belemászik' az orromba. A római kömény más. Íze szintén markáns, de csípősebb, kesernyésebb mint az általunk ismert kömény. Bár azt mondják, nem alkalmas a kömény helyettesítésére, én bizony sokszor cserélem le a köményt római köményre. Mivel a keleti konyha egyik alap fűszere (fűszerkeverékek, mint a curry, a garam masala nélkülözhetetlen alapanyaga), könnyen egzotikussá varázsolhatjuk vele ételeinket.
Úgy látszik, még mindig hat rám a chili és vanília láz, mert amíg a római köményről próbáltam érdekességeket gyűjteni, Chili&Vanilia gasztroblogjára bukkantam. Nem paleo receptoldal, de sok mindent megtudhattok a római köményről a fenti link alatt, vagy a vaníliáról itt.

Hozzávalók:

• 1 fej karfiol
• 500g darált marhahús
  
• 1 fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1tk vajzsír
  
• 1-2dl száraz fehérbor (fűszeres tramini)
• só
  
• frissen őrölt fekete bors
  
• 1/2-tk őrölt római kömény
  
• 3 tojás
  
• 100g Grana Padano (16 hónapig érlelt)
  

Nem rossz, ha két szakács van egy konyhában, de azért jobb előre tisztázni, éppen ki a szakács és ki a kukta. Innentől sima ügy! Ez alkalommal nekem jutott a kukta szerepe, és 'ínyencebbik felem' alkotott. Leginkább az volt a dolgom, hogy megfigyeljem mit/hogyan csinál, hogy meg tudjam osztani veletek.

Chilis-vaníliás répaköret

Annyira megtetszett a chilli és a vanília ízkavalkádja, hogy egyből átültettem egy másik, kedvenc köretünkre, a répára. Illetve két körettel próbálkoztam, de ha most a teljes menüt bemutatnám, akkor azt a címet is adhattam volna a postnak, hogy bénázások a konyhában. De erről inkább majd egy későbbi bejegyzésben számolok be, hátha zöld ágra vergődöm még a másik felével is.

Chilis-vaníliás spenót, grillezett menyhallal zöldfűszeres vajzsíron

Más tollával ékeskedem :) Herr Schuhbeck oldalán akadtam erre az érdekes receptre, amíg információk után kutattam az új, kedvenc olajomról. Ő maga nagy rajongója a vaníliának és a chilinek (én is egyre inkább:), és nagyon sokszor kombinálja a gyömbért és a fokhagymát is. Azt mondja, így együtt (fokhagyma és gyömbér) megsokszorozzák egymás jótékony hatását. Nagyon szeretem a spenótot, de párolva, vagy kókusztejjel képtelen lennék hetente enni belőle. Korábban csináltam spenótos-tejszínes-lazacos tésztát, de ezek az idők ugye elmúltak. Szóval, nagyon megörültem, hogy egy különleges, teljesen paleo spenót receptre bukkantam. Hát még amikor megláttam a friss spenótot a zöldségesnél!
A teljes menüt egy kicsit át kellett variálnom, mert volt benne néhány nem paleo összetevő, valamint nem kaptam filézett pisztrángot, bőrével. Egyben lett volna, de képtelen vagyok (még?) a hal szemébe nézni, és lefejezni.

A csokicsoda-megfigyelés I.

FONTOS MEGFIGYELÉS - változás a receptben: ne a masszát kanalazzátok a felvert tojásfehérjéhez, hanem FORDÍTVA!!! Így nem lesz darabos. És ennek örömére egy új recept a csokicsodából: Töltött muffin csokicsoda

Ígéretemhez híven a hétvégén elkészítettem újra a csokicsodát. Kicsi formában, 4 tojásból. Egyrészt, mert azt tudtam, hogy a nagy formában, 8 tojásból nem lesz magasabb mint maximum 3-4cm, másrészt, mert tudom, hogy általában addig esszük, amíg csak van belőle :)
Persze, Murphy nem alszik! Mikor hibáznék, ha nem a teszt-sütés alkalmával?! Na jó, nem olyan nagyot. Mindent az alaprecept szerint készítettem el, de a púpos kanál kakaó túl púposra sikerült (vagy a vaj lehetett volna kicsit púposabb a kanálban:), mindenesetre a kakaós vajzsír töményebb lett a szokásosnál. Így aztán a tojássárgájával még keményebb, darabosabb masszává állt össze, és kevésbé 'oldódott fel' a tojásfehérje habban. Ennek következménye, hogy sütés után a tészta olyan sápadt, inkább világosbarnás lett, és telis-tele van csokidarabokkal. Ez utóbbinak örülnék is, csak így egy kicsit szárazabb is az egész. Rögtönöznöm kellett: mélyhűtőből meggyet előkap, kevés xilittel felolvaszt és mehet is a kész tortára!

Mákos-aszaltszilvás muffin

Tegnap elmaradt a vacsora. Nem volt semmi a hűtőnkben amihez kedvünk lett volna, így  egyáltalán nem ettünk. Ezért ma reggel kénytelen voltam egy táplálóbb, gyors reggelit összedobni az 'éhesebbik felemnek' :) Ezt a muffint már megsütöttem egyszer a hétvégén, és várta a recept a sorát, hogy szépen feltöltsem. Ezért gondoltam, sütök egy másik fajtát. De nem lehetett! :D Pedig a korábbi mákos tésztáim általában mindig "túl mákosak" voltak. Sebaj! Így legalább volt alkalmam egy kicsit 'felturbózni'.

Hozzávalók (6 muffinhoz):

• 4 tojás
  
• 8 púpozott EK darált mák
  
• 4+2 TK xilit
• 2EK vajzsír
  
• 100g aszalt szilva
  
• 1/2 citrom reszelt héja
  
• 1TK citromlé
  

Minden sütireceptem kezdete (eddig): melegítsük elő a sütőt 180 fokra.

Sütőtök narancsredukcióval és grillezett rájaszárnnyal

Hát, a rájával kicsit mellényúltunk. Először nagyon megörültem, hogy ráakadtunk a rájaszárnyra, mert én imádom a porcogókat, a rája pedig csak porcból és húsból áll, szálkák nélkül. Meg is kóstoltam amikor elkészült, és még ízlett is. De amikor leettük a húst a porcos vázról... valahogy túl szokatlan volt az egész számunkra. Látni a porcot, csupaszon, olyan  idegen volt és elvette a kedvünket a haltól. Ugyanakkor talán ott is hibáztam, hogy nem néztem utána előre az elkészítésének, és a sima grillezés mellett maradtam. Lehet, hogy másképp kellett volna?
Mindenesetre rájával, vagy más hallal (én a lazacot ajánlom), a köretet nagyon finom! Igaz, a töknek éppen nincs szezonja (úgy látszik, mostanában kiváló érzékkel válogatok éppen kevésbé elérhető zöldségeket:), de hátha ti is ráakadtok valahol.

Hozzávalók:

• 500g grillezni való hal
  
• 1 sütőtök
  
• 4 narancs
  
• 1 narancs reszelt héja
  
• 1 gerezd fokhagyma
  
• 1 szelet friss gyömbér
  
• frissen őrölt chili
  
• só
  
• frissen őrölt fekete bors
  

A sütőtököt nyolcadoltam, kikapartam a közepét, és betettem a sütőbe 220 fokra, körülbelül 1 órára.

Sült csokipuding rebarbara kompóttal

Egy finom desszert a hétvégére! Nem annyira bonyolult, mint amennyire bonyolultnak tűnik a neve alapján.
A két recept külön-külön is, nagyon finom, de érdemes kipróbálni ezt a kombinációt! Az édes-keserű csokipuding és az csípős, kicsit édes  rebarbara tökéletes összhangot alkot. Nem saját ötlet. Rebarbara receptek után kutattam az interneten, ekkor akadtam rá. Egy német főzőműsor (melyben hobbiszakácsok versenyeznek) receptoldaláról származik. Persze paleosítva. A kompóttal nem volt sok problémám, de a pudingot jelentősen át kellett variálnom. Másodszorra sikerült (majdnem) tökéletesre sütni.

Hozzávalók:

A pudinghoz:

• 160g vajzsír
• 3EK kakaó
• 2 tojás
• 4EK xilit

A kompóthoz:

• 250g rebarbara
  
• 1EK apróra vágott, friss gyömbér
  
• 2EK xilit
• 1/2-1 citrom reszelt héja
  
• 1/2TK frissen őrölt fekete bors
  
• 125ml víz

A hozzávalókat 2 főre, 3 pudinghoz és az ehhez elegendő kompóthoz adtam meg. Növeljétek nyugodtan az adagot, csak figyeljetek, hogy az arányok megmaradjanak.

Tonhalsaláta, citromos-, kapros dresszinggel

Általában ezt a salátát is repceolajjal készítem, de most alig vártam, hogy kipróbálhassam az új szerzeményemet! Igazából, be kell valljam, kár volt érte. A citromlé és a fűszerezés teljesen elnyomta az ízét, maradhattam volna a repceolajnál. Meg is fogadtam, hogy ezután a kis kedvencemet csak önmagában használom :)

Hozzávalók:

• egy közepes fej saláta, vagy salátakeverék
  
• pár zöldség
• 1 tonhalkonzerv
• 3-4 tojás
  
• 2 gerezd fokhagyma
  
• fél citrom leve és héja
• 4 evőkanál repceolaj
• 2-3 teáskanál apróra vágott kapor
  
• 1 kávéskanál só
  
• frissen őrölt fekete bors
• (reszelt parmezán)
  

Könnyű nyári vacsora

Tudom, ez most épp nem túl találó az otthoni helyzetre. De nekem a dinnyétől mindig nyári hangulatom lesz, ha az időjárás nem is passzol, legalább a lelkemben. Hátha nektek is!

Mindemellett azért is szerettem volna ezt megosztani veletek, mert felfedeztem valamit! A pármai sonka csomagolásán ez áll: "A pármai sonka laktóz- és gluténmentes." Utánanéztem kicsit az interneten, hátha ezzel is tudok segíteni az otthoni keresgélésben.